Könyvek



Wass Albert Elvész a nyom




Wass Albert Elvész a nyom címû könyvében nem csak a történet a lebilincselõ hanem a szereplõk "embertípus" megjelenítése is. Az európai és a magyar történelem zilált korszakában bemutatott sorsok, máig ható konzekvenciákat tartalmaznak. Ez az a könyv amelyet nehéz letenni és nehéz kiszakadni a történetekbõl. Egyetlen egy fájó pont a könyvel kapcsolatban az, ha az ember már kiolvasta.



Kassai Lajos Lovasijjászat



Kassai Lajos Lovasijjászat címû könyve minden harci művészettel foglalkozó számára kuriózum lehet. A szerzõ õszintén közvetlenül írja le élettapasztalatait, amelybõl sokat tanulhat a figyelmes olvasó. A papír lapokon átsüt Kassai Lajos erõs jelleme és szilárd eltökéltsége, amellyel saját és ma már tanítványai útját is meghatározta. A magyar harci művészetet poraiból feltámasztó szerző mára egy kiforrot személyisége, a saját maga által újáélesztett lovasíjjász világnak. Kassai Lajos nemcsak a saját sportágában elismert személyiség, hanem az egyetemes magyar kultúra kiemelkedő alakja.


Czakó Gábor Művei

  
 

Czakó Gábor író, szerkesztő, drámaíró. 1960-ban érettségizett Szekszárdon, 1960-65-ben végezte jogi tanulmányait Pécsett. 1965-1972 között jogász, ezután szabadfoglalkozású. 1989-90-ben az Igen főszerkesztője. 1992-től a Magyar Szemle szerkesztője. József Attila-díjas (1975). Az 1980-as évek elejétől mind erőteljesebben határozza meg munkáit az újszövetségi etikai indíttatás. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a traktátus, a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa "rémmesének" nevezett) elemi keverékformája.

Czakó Gábor esszéi, a tradicionális, evangéliumi és magyar írások, melyek érzékenyen figyelik történelmünk és életünk eseményeit, megpróbál felszínük mögé pillantani, és e „széttört világ” cserepei közt az összefüggéseket megkeresni.

Ezért folyamatosan merít a legkülönbözőbb korok, népek, tudományok, művészeti ágak, bölcseleti irányzatok kincseiből. Természetesen nem marad ki ebből a gondolati szemléből a sport vagy a konyha sem, hiszen ezek is az emberi élet fontos színterei. Lao-ce-től Hitleren, Leninen át Fukuyamáig, Homérosztól Csontváryn keresztül Hamvasig és Heisenbergig mindenkitől merít a szerző. Fel sem lehet sorolni az írókat, művészeket, tudósokat, történelmi alakokat, akiknek eszméi a műsorban megütköztek egymással. Cakó Gábor esszéi kísérletek arra, hogy a gondolkodás egyedáruságát kisajátítók szándékával szemben kiutat mutasson.

Az író által kidolgozott és híressé tett fogalom, a Gazdaságkor talán az egyik legeredetibb és legsűrűbben használt gondolat. Ennek lényege, hogy a gazdálkodás, ez az ősidők óta nélkülözhetetlen emberi tevékenység, maga alá gyűrte az összes többit, s vele eszméinket, kultúránkat, céljainkat, nyelvünket stb. Immár nem a gazdaság van értünk, hanem mi őérte. A BEAVATÁS többek közt annak a kérdésnek a feltételére serkenti a olvasót, hogy miként is történt ez. Mi a következménye e fordulatnak a társadalmi életben és a lélekben? Megtörhető-e a Dolgok uralma, és visszaszerezhető-e szabadságunk? Czakó Gábor sajátos műfajt teremtett: az élőszóban előadott televíziós esszéivel melyet ezen az oldalon olvasmányként ajánlunk.



Hamvas Béla


1897 Március 23-án Eperjesen megszületett Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, akinek fő művei: "A magyar Hüperion", "A bor filozófiája", "Öt meg nem tartott előadás a művészetről".
Evangélikus lelkészi családból származott. Édesapja, Hamvas József a pozsonyi Evangélikus Lyceumban vállalt magyar-német szakos tanári állást, így a család 1898-ban Pozsonyba költözött. 1915-ben, érettségi vizsgái után önkéntesként beállt katonának, 1916-17-ben az ukrán fronton teljesített szolgálatot, kétszer megsebesült. 1919. novemberében édesapja megtagadta a szlovák hűségesküt, kiutasították őket Pozsonyból és Budapestre költöztek. Tanulmányait 1919. és 1923. között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán végezte. Pályafutását 1923-ban újságíróként kezdte a "Budapesti Hírlap"-nál és a "Szózat"-nál. 1927-től 1948-ig könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban. 1936-ban megírta "A magyar Hüperion"-t. 1940. és 1944. között háromszor hívták be katonai szolgálatra. 1943-ban jelent meg "A láthatatlan történet" című kötete, 1944-ben fejezte be a "Scientia sacra" első részét. 1945-ben bombatalálat érte otthonukat, kéziratai és könyvei megsemmisültek. "A bor filozófiája"-t 1945. nyarán, egy Balatonberényben töltött rövid vakáció alatt írta, amelyet imakönyvnek szánt az ateisták számára. 1945-től 1948-ig "Az Egyetemi Nyomda Kis Füzetei"-t szerkesztette, 1946-ban jelent meg az "Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége" című műve. 1948-ban B-listára került és kényszernyugdíjazták. 1948-tól földművesként dolgozott Szentendrén, megírta a "Karnevál"-t, az "Unicorniis"-t, a "Szilencium"-ot, a "Titkos jegyzőkönyv"-et és a "Mágia Szútrá"-t. 1951-től raktáros volt Inotán, Tiszapalkonyán, majd Bokodon. Ekkor készültek a "Patmosz", "Az ősök nagy csarnoka", "Szarepta" és "Szilveszter" című írásai. 1964-ben másodszor is nyugdíjazták, elkészült a "Scientia sacra" második része, megírta az "Ugyanis", a "Bizonyos tekintetben" és az "Öt meg nem tartott előadás a művészetről" című műveket.



Dr. Lénárth Ágota



Dr. Lénárth Ágota könyve közérthető nyelven fogalmaz edzőnek és versenyzőnek egyaránt. Sokszor évtizedek kellenek ahhoz , hogy egy edző a könyvben leírt szakmai tapasztalatok birtokába kerüljön. Persze a valós tapasztalat nélkülözhetetlen de ez a könyv óriási segítség lehet a praktizáló edzőnek és a versenyzőnek egyaránt.
Régóta tudjuk hogy szinte minden sportágban "fejben" dőlnek el a dolgok, ennek a a nagyon fontos területnek a feltárásában segít a szerző és a kutató szakcsoport kiadványa .

(tovább...)